"Lady Macbeth" jogi karrierje

A halas közjáték után, Hillary a Yale jogi iskolájában folytatta tanulmányait. A Yale neve majdnem mindenki fülében olyan ismerősen cseng, akárcsak a Bibó István Szakkollégium nappali tagozatos hallgatóinak szakmai, baráti és lakóközösségéé. A diplomaosztó után nem azzal telik a nyarad, hogy ipari mennyiségű önéletrajzot tolsz fel az információs szupersztrádára, és egyet azért a biztonság kedvéért a közeli Mekibe is bedobsz a tavaly végzett haverodnak, hátha tud segíteni. A Yale öregdiákjainak és az USA egykori és jelenidejű kormányzati illetve kongressszusi tisztviselőinek, politikusainak, valamint ügyészeinek és bíráinak névsora között meglehetősen gyakori az átfedés. Tény, hogy az egyetemi éveik alatt, diákmunka keretében nem tv előfizetést szerveznek kötetlen munkaidőben.

Hillary is mindenbe 'beleártotta magát', amiről gondolta, hogy később hasznát veheti. Dolgozott különféle gyerekekkel kapcsolatos kutatások asszisztenseként, de részt vett egy migránsok problémáit feltáró kutatásban is. Önkénteskedett egy jogsegélyszolgálatnál, ahol ingyenes tanácsokkal láttak el embereket, akiknek nem volt pénzük saját ügyvédre. A politikában az első állását Anne Wexlertől, egy befolyásos demokrata politikai tanácsadótól kapta, Joseph Duffey szenátorjelölt kampányában.

1971 késő tavaszán Hillary éppen egy romkocsma félhomályában merengett, és amikor harmadszor nézett fel langyos söréből, összetalálkozott a tekintete Bill Clintonéval. Valójában az egyetem könyvtárában találkoztak először. A nyarat Kaliforniában töltötték, ahol Hillary egy ügyvédi irodában dolgozott. Gyermekfelügyeleti és egyéb ügyekkel foglalkozott, de miután az iroda partnerei között kommunista párttagok is akadtak, 30 évvel később emiatt szívni fog majd picit. 

1973-ban megkapta a jogi doktori címet, de még beiratkozott egy egyéves posztgraduális képzésre is, hogy bevárja Billt. 1974-ben részt vett annak a bizottságnak a munkájában, amely az akkori elnök, Richard Nixon közjogi felelősségre vonásával foglalkozott. A Watergate néven elhíresült politikai botrány 1972-ben egy a Washington Postban megjelent mínuszos hírrel indult, és végül az elnök lemondásával zárult 1974 augusztusában. Ekkortájt mindenki úgy gondolta, hogy Hillary ígéretes politikai karrier előtt áll.

De mindenkinek az életében van legalább egy pillanat, amikor döntenie kell, hogy az eszére vagy a szívére hallgat. A legidegesítőbb az egészben, hogy akárhogyis döntünk, és utána akármi is történik, soha nem fogjuk megtudni, mi történhetett volna, ha a másképp. Hillary végül követte Billt és Washingtonból Arkansasba, Fayetteville-be költözött. Ami lássuk be, elsőre úgy hangzik, mintha valaki Budapest helyett Edelény-Alsón szeretne politikai karriert befutni.

Az egyetemen büntetőjogot tanított a mindösszesen két női előadó egyikeként. Nem az a fajta tanár volt, akit csak úgy 'kenyérre lehetett kenni'. Az oktatói munkával nyilván nem elégedett meg. Ő volt az első igazgatója az új jogsegélyszolgálatnak az iskolában, és több másik nővel együtt megalapították a város első krízisközpontját megerőszakolt nők számára. Ez nem sokkal a Kathy Shelton-ügy után történt, amelyben Hillarynak kijelölt ügyvédként egy férfit kellett védenie, akit az akkor 12 éves lány megerőszakolásával vádoltak. Az ügyből éppen a közelmúltban kavartak botrányt, Hillary negatív szerepét hangsúlyozva, de valójában az eset szervesen illeszkedik a Hillaryvel kapcsolatban megjelent álhírek kategóriájába.

1975-ben Bill megkérte Hillary kezét, és ő végül a harmadik lánykérés után igent mondott. A nevét azonban nem változtatta meg, "az mutatta, hogy én még én voltam" indokolta később. 1976-ban Bill Clinton arkansasi főállamügyész lett, így a fővárosba, Little Rockba költöztek. Hillary a nagy múltú, 1820-ban alapított Rose ügyvéd irodánál kezdett dolgozni, szabadalomsértés és szellemi alkotások joga volt a szakterülete illetve a gyermekképviselet területén is dolgozott mindeközben ingyen és bérmentve. Ennek kapcsán jutott eszembe, hogy két nagyon fontos dolgot már átvettünk Amerikából, a Bones és a House M.D. sorozatokat. A harmadik talán lehetne a közösségért tenniakarás 'csak úgy' szokása a tehetősebb polgárok részéről. Legalábbis sokkal intenzívebben kellene alkalmaznunk a jelenleginél, ahelyett, hogy azt is szó nélkül végignézzük, ahogy még a 22.800 Ft-ot is elveszik a munkára egészségügyi állapotuk miatt képtelenektől.

1977-ben az elnök, Jimmy Carter, a Legal Services Corporation igazgatótanácsába nevezi ki, amely egy Kongresszus alapította non-profit szervezet, és minden amerikainak egyenlő elérést biztosít az igazságszolgáltatás területein. Az első nő volt, aki betöltötte az intézmény elnöki tisztségét, miközben a pénznek sem kelt lába, inkább az ő ideje alatt 90 millióról 300 millióra gyarapodott az alapítvány vagyona.

1978-ban Bill Clintont Arkansas kormányzójává választják, és egy kisebb megszakítással 12 évig megőrzi pozicióját. Hillary az egészségügyi tanácsadó bizottság elnöke lesz, feladata szövetségi alapokból megoldani Arkansas legszegényebb területeinek orvosi ellátását. Ő az első nő, aki a Rose ügyvédi iroda teljes jogú parnere lesz. Ettől kezdve egészen addig, míg át nem lépték a Fehér Ház küszöbét, tehát cirka 15 évig, Hillary több pénzt keresett mint Bill. Hogy jobb autója volt-e? És hogy ez előbb-utóbb el kezdte-e zavarni Billt? Megannyi kínzó kérdés.

1980-ban megszületett lányuk, Chelsea, és ekkoriban élte Hillary névváltogatós monomániájának legintenzívebb időszakát. A férje kampányának ideje alatt még a Mrs. Bill Clinton nevet is hajlandó volt használni. 1983-ban az oktatási bizottság elnöke lett és állítólag egy egészen jó oktatási reformot sikerült összehoznia. Az első elnöke volt annak a szövetségnek is, amely a jogász szakmában dolgozó nők hátrányos megítéle ellen küzdött.

1992-ben Bill Clinton lett a demokrata elnökjelölt. A bulvárlapok a Gennifer Flowers modelhez fűződő viszonyáról cikkeztek, a viszonyt nem vallotta be, helyette úgy fogalmazott, hogy okozott fájdalmat a házasságában. Hillary az otthon maradó, sütiket készítő és teázó nőkre tett pikírt megjegyzéseket erős felindulásból, különös kegyetlenséggel, amit később maga is megbánt. Bill "az egyet fizet kettőt kap szlogennel" kampányolt, arra célozva, hogy Hillary is odateszi majd magát first ladyként, ha arra kerül a sor. A republikánusok nemes egyszerűséggel Hillaryt csak Lady Macbethnek titulálták, aki Shakespeare tragédiájában nem a bizonytalankodó, érzelmileg túlcsordult nő prototípusa volt.