Női kvóta

2017.feb.26.
Írta: Meta Flóra 4 komment

Nők Oscar-közelben

Korán kezdődik a hétfő azoknak, akik első kézből szeretnének értesülni az idei Oscar díjazottjairól. Miután magyar film is van a jelöltek között, talán többen is lesznek, akik hajnali fél 3 körül a távkapcsoló után nyúlnak.

Idén nem igazán lehet majd panaszkodni a sokszínűség hiánya miatt, viszont a Women's Media Center "nyomozásából" kiderült, a női jelöltek számát illetően nem túl rózsás a helyzet. Sőt.

"Meryl Streepet minden évben jelölik. Ő az a színésznő, akit a legtöbbször jelöltek. Vagy, ahogy én jobban szeretem mondani: aki a legtöbbször veszített" -mondta Steve Martin a 2010-es Oscar-gálán, és a jelölések kapcsán a helyzet azóta csak egyre fokozódik.

Tovább

"A jövő nőnemű" II.

A halas közjáték után, Hillary a Yale jogi iskolájában folytatta tanulmányait. A Yale neve majdnem mindenki fülében olyan ismerősen cseng, akárcsak a Bibó István Szakkollégium nappali tagozatos hallgatóinak szakmai, baráti és lakóközösségéé. A diplomaosztó után nem azzal telik a nyarad, hogy ipari mennyiségű önéletrajzot tolsz fel az információs szupersztrádára, és egyet azért a biztonság kedvéért a közeli Mekibe is bedobsz a tavaly végzett haverodnak, hátha tud segíteni. A Yale öregdiákjainak és az USA egykori és jelenidejű kormányzati illetve kongressszusi tisztviselőinek, politikusainak, valamint ügyészeinek és bíráinak névsora között meglehetősen gyakori az átfedés. Tény, hogy az egyetemi éveik alatt, diákmunka keretében nem tv előfizetést szerveznek kötetlen munkaidőben.

Tovább

Keserédes

170 évnyi gazdasági hátrány

Az Elle Magyarország magazin vezető szerkesztőjének, Mörk Leonórának a cikke a férfiak és a nők egyenlőtlenségéről a WEP és uniós jelentések fényében.

Az aránytalan politikai képviselet kapcsán nem hangzott el a cikkben a kötelező kvóta kifejezés, aminek örültem, mert a magam részéről a teljesítményben hiszek. Abban, hogy a nőknek nincs szükségük arra, hogy indokolatlan előnyöket biztosítsanak nekik, az is elegendő lenne, ha adott esetben csak pontosan ugyanannyi akadállyal kellene megküzdeniük, mint férfitársaiknak és nem többel. Az ugyanannyi munkáért ugyanannyi bér pedig alap. Legalábbis annak kellene lennie.

A kampányuk facebook oldala: https://www.facebook.com/events/627959880725042/

Én kérek elnézést

"és az a jó autó még maradhat is"

A cikkben szereplő kutatás végkövetkeztetése, hogy azok a párkapcsolatok a legboldogabbak, amelyben mindketten ugyanazt gondolják a nemi szerepekről, azért nem igazán rengették meg alapjaiban létező világunkat. Ahogy mondani szokták, hasonló hasonlónak örül. Így van ez a gyermeknevelési elvektől kezdve a politikai nézetekig. Ha ugyanazt gondoljuk a koszos zokni helyéről, az 1 vita mínusz.

A videó megnézése után késztetést éreztem, hogy védelmembe vegyem a férfiakat. Úgy értem, hogy a férfiak egy része azért viselkedik úgy ahogy, mert azt érzékelik, hogy a nők ezt várják el tőlük, mert azt kommunikálják feléjük, hogy ha nincs jó autód, és nem keresel sok pénzt, az ciki és férfiatlan.

Egyre több nő viszont azt gondolja, hogy az a kellemetlen, ha egy férfi szétstresszeli magát azon, ha egy nő gazdagabb, ne adj isten okos. És az, ha az összes nőt vissza akarja parancsolni a konyhába.

De ez egy halva született kísérlet, mert az összes már soha többé nem fog visszamenni. Viszont akinek ez a típusú nő nem tetszik, fog találni magának olyan nőt, aki a férj, otthonteremtés és a gyermeknevelés háromszög keretein belül találja meg azt, amiért érdemes létezni. Nem gúnyolódásképpen mondom, de egyelőre tele van velük a Facebook.

Update: ha a fészbukos dologban tévednék: 10 tipp középutasoknak

"A jövő nőnemű" I.

Már mindenki unja Hillary Clintont. Hogy én ennek ellenére őt választottam első bejegyzésem témájául, annak legfőbb oka az, hogy úgy éreztem, egy ilyen jellegű blogot, "kénytelen vagyok" vele kezdeni, hiszen mégiscsak majdnem úgy esett, hogy nő létére, "a legmagasabb világi hely", "legfelső polcára" került.

Hogy végül miért nem lett belőle Amerika első női elnöke, azt már annyian próbálták megmagyarázni, hogy nem sok újdonságot lehetne hozzáfűzni, hacsak azt nem, hogy HC valójában republikánus, és egész életében arra az alkalomra várt, hogy átjátszhassa az elnöki posztot egy csókának, aki az FBI-jal karöltve, a kampány egész ideje alatt az e-mailes baklövése miatt szívatta, és aki elnökként a gmail-es címéről fog twitterezni.

A végkifejletből már mindenki levonhatta a saját, testhezálló tanulságát. Én konkrétan annyira belejöttem a "levonogatásba", hogy elkezdett érdekelni, milyen tanulságok heverhetnek még szanaszét, az elnökjelöltségig vezető, több évtizedes "útvonal mentén", és mi mit tudunk ebből hasznosítani.

Tovább