Protestáns családi háttér és szocializmusban eltöltött 36 év. Így vagy úgy, de ez a kombó nyomokat hagy az ember személyiségén.

A 15 év politizálás után hatalomra kerülő, és közel 12 éve hatalmon lévő Angela Merkel valami olyasmit tud, amivel négyévente sikerül a választók megfelelően nagy hányadát levennie a lábáról. Pedig egyáltalán nincs könnyű dolga, korszakunk olyan intenzitással vonzza a válságokat, mint macit a méz.

Hosszú ideig úgy tűnt, hogy a menekültválság lesz a kancellár vaterlója, de mostanában egyre több jel mutat arra, hogy Merkel újra ura a helyzetnek. A messzemenő következtetésekkel azonban nyilván mindenki kivár a szeptemberi szavazatok összeszámlálásáig.

Az, hogy egy politikus milyen válaszokat ad a kihívásokra, az a politikus(ok) és az adott ország választópolgárainak erkölcsi és szellemi színvonalától függ.

Hiszti helyett józan ész, ideológia helyett erkölcs, jogállam, és szolidaritás. (A szocializmus keblein eltöltött 36 év ellenpontozása gyanánt.)  Ez a kancellár politikájának lényege mogyoróhéjban.

2005-ben Angela Merkel és pártja, a Kereszténydemokrata Unió, egy olyan programmal ugrott neki a választásoknak, amellyel mifelénk nem hogy választásokat nem lehet nyerni, de elindulni sem érdemes rajtuk. Áfaemelést, a nyugdíjak befagyasztását és hasonló ínyencségeket ígértek. Nem kerteltek, nem sunyiskodtak. Így néz ki a mentőöv, kell vagy nem. A választók 35,2 %-a a megszorítócsomag ellenére is Merkelékre szavazott. Ebben nyilván nagyban közrejátszott, hogy Merkel már akkor is Merkel volt, és most is ugyanaz a Merkel, aki akkor volt. Hiteles és korrekt. 

De nem mindenkinek tetszik a Mutti receptje. A magyar gyomor nem igazán veszi be a kiadáscsökkentős-megszorítós válságkezelést. Át kell nevezni 'egyenlegjavító intézkedéseknek', és akkor senkinek fel sem tűnik, hogy éppen a szopórolleren üldögél. 

Elismerem, hogy az ideológiák mögüli kisorakozásban elég jók vagyunk. Már csak a pártnevekben érhető tetten az egykori célkitűzés vagy szándék. Keresztény, Demokrata és Néppárt. Az ideológia helyett szinte semmink sincs. Pillanatnyilag az ország csak nyomokban tartalmazza a polgári/keresztényi erkölcsösséget, a jogállami kereteket és az együttérzést.

Csak hiszti van. Most éppen sorosozós-brüsszelezős. Uncsi.