"Európa nem szupermarket, hanem sorsközösség" és "új fiú" vagy, de majd kiismered magad stílusú beszólásokkal indult Macron és Orbán 'kapcsolata'. A két megjegyzés igazságtartalmát nehéz lenne vitatni, de amennyire tudom, erre senki nem is tett kísérletet. Ilyen előzmények után, Kovács Zoltán szóvivő látogatta meg a francia államfőt, ami még mindig jobb, mintha Szijjártó Pétert küldték volna, mert akkor már napok óta hadban állnánk Franciaországgal. Úgy értem, diplomáciai érzék az, ha valaki képes úgy megfogalmazni a mondanivalóját, hogy az minimalizálja a konfliktust, ne pedig szítsa. De  ez nyilván mellékszál.

Hogy valójában milyen hangulatban telt a találkozó, nem tudni, de Kovács Zoltán utána olyasmiket nyilatkozott, hogy még a fakanál is kiesett a kezemből, és a női princípiumom beteljesítését hosszú percekre el kellett halasztanom.

Kovács Zoltán szóvivő szerint az európai értékek soha nem lettek definiálva. Ezzel szemben nekem úgy tűnik, mintha ezek az értékek ott 'lapulnának' az Európai Unió Alapjogi Chartájában. Sőt, annakidején Martonyi János az első és második Orbán-kormány külügyminisztere ígéretet is tett rá, hogy a Charta alapjogait belefoglalják az új alkotmányba. Ez csak részben teljesült, de attól nem lettek kevésbé európaiak azok az értékek, amik kimaradtak, és közel 17 éve léteznek.

50 cikken keresztül definiálja, és sorolja az európai emberek jogait a Charta.  A sajtószabadság, a sajtó sokszínűségének követelménye és az igazságszolgáltatás kérdésköre ugyanúgy helyett kapott a jogok között, mint például az egészségvédelem magas szintjéhez való jog, a megkülönböztetés tilalma, de még a nők és férfiak közötti egyenlőségről is szó esik például munkavégzés és díjazás tekintetében, csak hogy néhányat említsek.

Mindeközben Kovács Zoltán a kormányt ért bírálatok kapcsán "szimbolikus" és "áltémának" tekinthető ügyekről beszél, nyilván a 'nagy hazafi volt-e Horthy vagy nem annyira' napokig tartó, értelmetlenségbe hajló vitájára gondolhat, amely emberek ezreiből csalta elő a történészprofesszort, anélkül, hogy egy lépést is haladtunk volna előre. A korral.

Persze, lehet azt mondani, hogy a Charta egyes rendelkezéseit még Európa nyugati fele sem tartja be, gondolok itt, az éppen előbb említett férfiak és nők egyenlő bérezésének témájára, de azt mondani, hogy sosem lettek ezek a jogok definiálva, az egyszerűen nem igaz.

Véleményem szerint csupán arról van szó, hogy Kovács Zoltán és 'társai' nem tartják magukra nézve kötelezőnek a Charta cikkelyeit, a 'portáján' mindenki azt csinál, amit akar alapon. Tételesen fel lehetne sorolni, konkrétan melyik cikkelyek azok, amelyek betartására még törekedni sem akarnak. 

Európa másik fele viszont törekszik, és megfogja találni a módját, hogy leépítse azokat, akik csak kifizetőhelynek tekintik az Uniót.