Bő két hónapja annak, hogy Orbán Viktor évértékelő beszédében  bejelentette: nemzeti-keresztény korszak építése zajlik. Ilyen, de legalábbis nagyon hasonló volt már egyszer, a Horthy-korszak a két világháború között, úgy hogy lényegében csak cirka 70-100 évet sikerült visszatolatni az időben. Ha arra gondolunk, hogy a mohácsi csata után 300 éves lemaradásban voltunk Nyugat-Európához képest, ez a 100 évecske már tényleg elényésző hendikepnek tűnik. Főleg ha közben tényleg sikerülne valahogyan megállítani Brüsszelt.

A nem felületes szemlélőben a keresztény szó hallatán felhorgadt a kíváncsiság, és kikerekedett szemekkel, halkan motyogta maga elé: keresztény korszak? Hol? És körbenézett, hátha valami elkerülte a figyelmét. Aztán megnyugtatta magát, hogy a miniszterelnök úr végül is csak annyit mondott, hogy a keresztény korszaknak még csak az építése zajlik, ami azt jelenti, hogy még nincs kész.  Arról meg nemzeti konszenzus van, (csak közhelynek hívjuk) , hogy csak az nem követ el hibát, aki nem dolgozik.

A lónak négy lába van, a lónak négy lába van és mégis megbotlik. De ha már lépten-nyomon bukdácsol, annak már fele sem tréfa. Mindenesetre az elmúlt hetek eseményeinek vajmi kevés köze volt a kereszténységhez. 

Felelősségem teljes tudatában állítom, hogy a keresztény nem az a fajta, akinek viszketne a tenyere azért, mert a nemzet egyik része állampolgári jogait gyakorolja. Azzal viszont teljesen egyetértek, hogy járnak templomba, istentiszteletre olyanok, akiknek viszket. Felmerül a kérdés, hogy ők mégis minek járnak? Az Újszövetség meg ott porosodik a kredencen, a lapjai is olyanok, mintha tök újak lennének, nem forgatta azokat a kutya sem.

A múlt héten aztán tovább fokozódott a nemzeti-keresztény kurzus. Egy bárki által szabadon látogathatónak hirdetett fórumról penderítettek ki egy újságírót. Amíg a rendőrség megérkezett, a "keresztény" ifjú, aki valószínűleg nagy sikerélménynek élte meg, hogy kicsavarta az újságíró kezéből a telefonját, a hátsó ajtón távozott. A keresztények nem így intézik a dolgaikat. Így bedrogozott tinédzserek viselkednek a miskolci sétálón.

A kormány kedvenc publicistájának beszólása pedig már tényleg annyira egy bizonyos színvonal alatt van, hogy leginkább egy ZS-kategóriás falusi kricsmi mindennapi életébe illeszhető be, nem a keresztény kultúrkörbe. Ahogy a Jobbikos képviselő "kirohanása" is, csak ő legalább később belátta, hogy ez a stílus nem a néppártosodás egyik bevett módszere.

Persze azon lehetne vitatkozni, hogy a nemzeti-kereszténynek becézett Horthy-korszak vajon mennyire volt keresztény. Azon viszont, hogy  a mostani mennyire az, egyelőre vitatkozni is fölösleges. A rendszer késő-kádári bukéja viszont kétségtelenül érezhető. Merthogy itt-ott igény volna rá. Akárcsak a nyugdíjemelésre.

Update 1: Orbán Viktor évértékelő beszéde február 10-én hangzott el, tehát nem kettő, hanem három hónapja. A belinkelt beszédet tették fel közel két hónapja a kormányportálra.

Update 2: Bárki által látogatható fórumról írtam, mert a meghirdetett esemény facebook-eventjén semmi jel sem mutatott arra, hogy nem lenne nyilvános. Továbbá arról írtam, hogy elvették az újságíró telefonját, miután az eset után kiadott közlemény ezt a vádat nem tagadta.

 * A címben szereplő -e kérdőszó durva, de direkt.